a szűkösségtől a stratégiáig: a víz, mint befektetési lehetőség

„Közelgő vízhiány és extrém aszályok idén nyáron” – figyelmeztettek az újságok május elején. És valóban, az első hőhullám már mögöttünk is van. Úgy tűnik, az ivóvízhiány évről évre fokozódik. És egyre világosabbá válik, hogy ez a probléma nem fog magától megoldódni. Világszerte egyre sürgetőbbé válik a vízinfrastruktúrába, a víztisztító létesítményekbe, a sótalanítási technológiákba és a monitoring rendszerekbe való beruházás szükségessége. A víz tehát hosszú távon strukturális növekedési témát jelent, és kihívást jelentő, ugyanakkor vonzó lehetőségeket kínál a befektetők számára.

a vízválság egyre súlyosbodik

A súlyos vízhiány zord valósága mutatja, hogy a víztechnológia területén az innováció miért vált alapvető befektetési témává.

A világ lakosságának mintegy fele minden évben súlyos vízhiánnyal küzd. A lakosság negyede a rendelkezésre álló édesvízkészletének több mint 80%-át használja fel. Az elmúlt 40 évben az édesvíz iránti kereslet több mint 40%-kal nőtt, miközben az egy főre jutó megújuló édesvíz mennyisége több mint felére csökkent.

Ez a zord valóság mutatja, hogy miért vált az innováció a víztechnológia területén alapvető befektetési témává. Az édesvízfogyasztás évente körülbelül 1%-kal növekszik. Ez nemcsak a népességnövekedést, hanem a változó életmódot és a gazdasági fejlődést is tükrözi. A legnagyobb fogyasztó továbbra is a mezőgazdaság marad (mintegy 70%), de gyorsan felzárkóznak a városok, a nagyvárosok és az ipar is.

Sok régióban még mindig rossz a vízügyi infrastruktúra. Világszerte a tisztított víz mintegy 30%-a vész el szivárgás miatt, egyes országokban ez az arány eléri a 70%-ot. A száraz területeken a kistermelők gyakran a csapadéktól függenek, és csak korlátozottan férnek hozzá az öntözéshez, ami árt a termelékenységüknek. A vízmennyiség mellett a vízminőség is nyomás alatt van. A tisztítatlan szennyvíz a fejlődő országokban komoly problémát jelent. A gazdagabb országokban a mezőgazdasági szennyvízelvezetés és az új szennyező anyagok, például a PFAS, a gyógyszeripari termékek és az ipari vegyi anyagok egyre nagyobb aggodalomra adnak okot. Ezen aggodalmak kezeléséhez fejlett víztisztítási technológiára van szükség.

ipar: csendes nagyfogyasztó

Bár a vízzel kapcsolatos viták során gyakran a mezőgazdaság kerül reflektorfénybe, a legösszetettebb vízügyi kihívások közül néhány a termelési és ipari folyamatokat érinti.

Számos iparágban a víz nélkülözhetetlen a hűtéshez, a tisztításhoz, a hígításhoz és a kémiai reakciókhoz. A vállalatok ellátási láncai a globális vízfogyasztás mintegy kétharmadát teszik ki. Az édesvízfogyasztás és -szennyezés 70%-áért mindössze hét ágazat felelős.

Egyes iparágaknak még nagyobb vízigénnyel kell szembenézniük. A félvezető-ágazat például az ultratiszta víz (UPW) legnagyobb fogyasztója – a víz egy rendkívül finomított formája, amelyet a mikrochipek gyártás közbeni tisztítására használnak. Ahogy a chipek egyre kisebbek és összetettebbek lesznek, úgy nő a még tisztább víz iránti igény is. Az UPW az energiatermelésben is nélkülözhetetlen, különösen a hő- és atomerőművekben, amelyeket a turbinákban és kazánokban a korrózió és a vízkőlerakódás érint. A vegyipar és a gyógyszeripar szintén az UPW-re támaszkodik a termékek tisztaságának garantálása és a környezetterhelés csökkentése érdekében.

a víztechnológia a jövő

Egyértelműen egyre nagyobb szükség van a vízügyi beruházásokra, de a hagyományos vízügyi vállalatok gyakran küzdenek azzal, hogy komoly nyereséget érjenek el. A befektetők számára az a legjobb, ha más szemszögből tekintenek a vízágazatra. A víztechnológia négy területe játszhat kulcsszerepet az ipari és szélesebb értelemben vett gazdasági vízügyi kihívások kezelésében:

• digitális vízügyi megoldások: az érzékelők, valamint az AI és a műholdas adatok lehetővé teszik a vízfogyasztás nyomon követését, a szivárgások felderítését és a hatékonyság javítását. Az intelligens fogyasztásmérők mind a közműszolgáltatók, mind a fogyasztók számára valós idejű betekintést nyújtanak a fogyasztásba és a veszteségekbe, ezáltal megkönnyítve a jobb vízgazdálkodást és a karbantartás tervezését.
• korszerű víztisztítás és újrahasznosítás: az új technológiák, beleértve a nanoszűrést, a membrántechnológiát és a biológiai tisztítást, segítik az iparágakat a szennyvíz kezelésében és újrahasznosításában, csökkentve ezzel a keresletet és a szennyezést. Indonéziában a nanoszűrés korszerűsítése 85%-kal csökkentette a vegyszerek használatát és az energiaköltségeket. A körkörös vízgazdálkodás egyre fontosabbá válik, különösen mivel a vállalatok és a közösségek közötti, vízzel kapcsolatos konfliktusok egyre nőnek.
• sótalanítás: a tengervízből a só és a szennyeződések eltávolítása nem újdonság, de egyre hatékonyabb és megfizethetőbb. A membrántechnológia fejlődése a tengervíz sótalanításának költségeit köbméterenként 0,50 dollárról 0,30 dollárra csökkentheti. Amennyiben a sótalanítást megújuló energiaforrásokkal hajtják végre, fenntartható vízforrást kínál a vízhiányos tengerparti területek ipara számára.
• a precíziós öntözés olyan intelligens mezőgazdasági technológia, amely az adatokat és a technológiát felhasználva a megfelelő mennyiségű vizet a megfelelő időben és a megfelelő helyen juttatja a növényekhez. A teljes szántóföldek egyenletes öntözése helyett olyan eszközökre támaszkodik, mint a talajnedvesség-érzékelők, időjárás-előrejelzések, műholdképek és GPS, hogy az öntözést a szántóföld különböző zónáinak egyedi igényeihez igazítsa.

a víz, mint befektetési lehetőség és mint társadalmi szükséglet

A vízválság korunk egyik legnagyobb kihívása, ugyanakkor befektetési lehetőséget is jelenthet a jövőbe tekintők számára. Az innováció a kulcs: intelligens megoldások, amelyek küzdenek a pazarlás ellen, kezelik a szennyezést és javítják a hozzáférést. A hatást gyakorolni kívánó befektetők számára a víztechnológia olyan terület, amelynek jelentősége az elkövetkező években tovább fog nőni.